A Gödöllői-dombság szemgyönyörködtető, vadregényes táj. Az M0-s autópályáról egy kb. 15 perces letérővel sűrű erdőn át érjük el Gödöllő városát, a természetből szinte közvetlenül érkezve meg a városközpontba, a királyi kastélyhoz.

>> Gödöllő földrajza és történelme

A gödöllői kastély tágas parkolójától a főkapuhoz érve megcsodáljuk az épület harmonikus homlokzatát. Az előcsarnokban pénztár, ruhatár, mosdók után irány a főlépcsőház és az első emeleti állandó kiállítás. A kiállítás két fő részből áll, a Grassalkovich grófok lakosztályaival kezdjük, majd a nagyobb résszel, a Habsburg királyi lakosztályokkal folytatjuk.

Az emeleti jobb szárny első hat terme a kastély történetének első évszázadát és az építtető Grassalkovich család három generációját mutatja be. A köznemesi származású I. Grassalkovich Antalnak fontos szerepe volt Mária Terézia trónra jutásában, hiszen az osztrák örökösödési háború idején ő szervezte meg a magyar nemesek támogatását (a híres „életünket és vérünket”), és ezután a magyar történelem egyik leglátványosabb karrierjét futotta be. A királynő a személyes tanácsadójává, gróffá és az ország egyik legnagyobb birtoktestének urává tette, amelynek Gödöllő lett a központja. A kastélyt az 1730-as években építtette barokk stílusban, Mayerhoffer András tervei alapján. Fia és unokája, II. és III. Grassalkovich Antal később tovább bővítették többek között a barokk színházzal és a ma látható angolparkkal. A 136 helyiségből álló kastélynak sok illusztris vendége volt. Járt itt többek között 1751-ben Mária Terézia is. A fényűző vendéglátást jelzik a nép között később elterjedt legendák is. Például hogy a királynőt Pesttől Gödöllőig nyári időben sóval felszórt úton szánkáztatta a gróf. A kiállításon a Grassalkovich család tagjait ábrázoló festmények, ebédlő, porcelán étkészletek, ékszergyűjtemény, valamint férfi és női főnemesi öltözetek csodálhatók meg. A termek között az emeleti erkélyről betekinthetünk a kastély barokk templomába is. 1841-ben kihalt a Grassalkovich család, ezért több tulajdonváltás után a kastély a kiegyezéssel megszülető fiatal magyar államra szállt, amely azt 1867-ben az országgyűlés koronázási ajándékaként az uralkodópárnak adományozta.

>> A királyi lakosztályok és Erzsébet királyné fotógalériával

A múzeum megtekintése után útba ejthetjük az ajándéküzletet és kávézót, amelyet az egyik oldalszárny földszinti termeiben alakítottak ki, helyreállítva a 19. századi berendezést, sőt a lovarda felé néző kiülős kerti lugast is. A kastélyt gyönyörű angolpark övezi évszázados fákkal, nagy kiterjedésű gyepszőnyeggel, virágokkal. A királyi időkben innen a közeli erdők felé messzi lovaglásokra lehetett indulni, amit Erzsébet királyné mint jó lovas nagyon kedvelt. A társas eseményekre a magyar lovassport elitje járt ide vendégségbe, köztük a miniszterelnök, Andrássy Gyula gróf is, a korszak pletykái szerint a királyné titkos szeretője. Egy kellemes fél órás séta keretében mi is elsétálhatunk a park közepén álló királydombi pavilonig.

Mivel esteledik, két napos programunk a végéhez érkezett. Most nincs idő többre, de Gödöllő egyéb látnivalói közül megemlíthető a kastély melletti Erzsébet-liget a királyné egész alakos szobrával, az egyetemi arborétum, valamint a városi múzeum a gödöllői művésztelep szecessziós képzőművészeti gyűjteményével. Utunk végén kellemesen elfáradva kb. egy órás autózással érkezünk vissza Budapestre.

Következik a „Természet és lovaskultúra barangolás” 1. nap: Dabas >>

<< Tápiószentmárton