Utunkat a „régi 5-ös” főúton folytatva rögtön Dabas következik, Ócsától mindössze negyed órányira.

Dabas 17.000 fős város a Budapest és Kecskemét közötti 90 km-es távnak nagyjából a felénél. Itt található Európa leghosszabb főutcája. A mai város ugyanis kb. 15 km-es vonalra felfűzött három egykori falu egyesüléséből született: ezek északról délre Sári, Dabas és Gyón. Gyón területe már a bronzkortól lakott volt. Az Árpád-kori Dabas falu maradványait szintén megtalálták a városszéli Templomdombon, az egykori házak gyűrűjétől övezett temploma és temetője nyomaival. Neve a 13. századi forrásokban még „Dobos” alakban szerepelt. A terület birtokosai kisnemesi családok voltak, majd a török uralom alatt a terület teljesen elnéptelenedett. A 18. században a református Halász család lett Gyón és Dabas első birtokosa, és a települések további kiépítésében és fejlesztésében is az övék a fő érdem. Ezért is látható a gyóni Halász-kúria a város mai címerében. Gyónra református magyarok és szintén elmagyarosodó evangélikus szlovákok települtek. A Dabas többi részét és Sárit birtokba vevő nemesi családok viszont katolikus jobbágyokat telepítettek a területükre, Dabasra színmagyar, Sáriba szlovák lakosokat. Ezt a tarkaságot tükrözi a város hat régi temploma, ahogy egyik a másik után következik északról délre haladva: katolikus szlovák, két katolikus magyar, két református és egy evangélikus. A 19. század első felében tucatszám épültek a szebbnél-szebb klasszicista stílusú udvarházak, az úgynevezett nemesi kúriák, amelyeket egykor gyümölcsösök és szőlőskertek vettek körül. Nincs arra példa a Kárpát-medencében, hogy egy településen ilyen sok kúria legyen fellelhető, összesen harminc. Ráadásul ezek nagy része egymás tőszomszédságában épült, egymást érő telkeikkel egy csoportban alkották az egykori Úri negyedet, azaz a mai városközpontot övező Alsódabas városrészt. Ezek a nemesi családok aktív szerepet vállaltak az egész vármegye irányításában, a közeli Pestre feljárva. Az 1836-ban felépített dabasi kaszinó nemcsak a helyi társasági élet központja volt, de híres megyebálok helyszíne is. A reformkor nemzeti mozgalmában a lakosságot a Kossuth-párti hazafiság jellemezte, még az ekkoriban ide települt népes zsidó közösséget is. Egy Salamon nevű dabasi zsidó férfi még a szép házát is átadta a Pesten bebörtönzött Kossuth Lajos szüleinek és húgának, a későbbi híres sebesültápoló Kossuth Zsuzsannának, akik több évig itt laktak. Gyón városrészben született 1884-ben Gyóni Géza, a leghíresebb magyar katonaköltő. Dabas 1886 óta járási székhely, a környék gazdasági és kulturális központja, a fővárossal 1895 óta közvetlen vasúti kapcsolattal. Az 1960-as években emeletes házakból álló modern városközpontja és lakótelepe épült, 1989-ben városi címet kapott.

Dabas a földrajzi elhelyezkedése szerint Magyarország „középponti városa”. Az ország földrajzi közepe ugyanis a legújabb digitális mérések szerint Hernád községnek éppen a Dabassal határos szélén található, míg a korábbi mérési módszer szerint a szintén közeli Pusztavacson. 1995-ben Dabas vezetésével ezért is alakította meg 10 önkormányzat az Ország Közepe kistérséget a térségbeli települések szorosabb együttműködésére.

>> Sári Szlovák Udvar (tájház és Rétesház) fotógalériával

>> Gyuri bácsi háza és egyéb látnivalók fotógalériával

Dabasról negyed órás autózással érkezünk a szomszédos Inárcsra. A szállásunk, vacsoránk és másnapi reggelink az inárcsi Bagolyvár Panzióban lesz.

Következik Inárcs >>

<< Ócsa