Tápiószele
Nemesi kúria és múzeum
Történelmi barangolás 2. nap
Inárcsi szállásunkról a Tápió-vidék térségében található következő úti célunkig kb. 45 perces autózással jutunk el az M3-as autópályáról Albertirsán át, majd az M4-es autóúton Cegléden keresztül. Szép alföldi táj terül el a Tápió folyócska mentén, amely a Gödöllői-dombságból ered és 60 km hosszú folydogálás után a Zagyvába ömlik.
Tápiószele 5800 fő lakosú városka, tudományos élete révén ma a Tápió-vidék második központja, az északabbra fekvő Nagykáta után. Az 1930-as években itt, Tápiószele keleti határában (Szomorák-dűlő) tárták fel hazánk legnagyobb, mintegy 500 sírból álló szkíta temetőjét. Az i. e. 1. évezredben e vidék fontos központja lehetett a szkíták népének, akik lovasnomád életmódjuk mellett arról is nevezetesek a régészek számára, hogy a Kárpát-medencében ők használtak először fazekaskorongot. Az Árpád-korban Szele néven virágzó falu alakult ki, mivel itt húzódott a Buda-Szolnok közötti ún. „sóút”. A település neve a „szél/szellő” régi alakja. A falu a török hódoltság idején teljesen elnéptelenedett. A 18. században területét 35 kisnemesi család vette birtokba, és Dabashoz hasonlóan szebbnél szebb kúriák tucatjai épültek. A 19. században az egész régió lendületes fejlődésen ment keresztül, ami a 20. század viharai során vészesen megtorpant. Míg az 1. világháborúig a lakosság száma még szépen emelkedett, utána a 20. század legnagyobb részében csak stagnált. Ahogy az egész Tápiómentén, itt is jellemző lett az elöregedés, a városokba költözés. Az egykori nemesi udvarházak többsége sajnos elpusztult, a tudományos gyűjteményeknek otthont adó Blaskovich- és Szelényi-kúriák kivételével. A rendszerváltás végre újjáéledést hozott Tápiószelének, lakossága is növekedni kezdett, és 2009-ben városi rangot kapott. Kirándulásunk során a Blaskovich-kúria múzeumát látogatjuk meg. A másik jelentős tudományos intézmény a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ, amelynek az egykori Szelényi-kúria ad otthont, és amelyet másik útvonalunkon keresünk fel.
Szép őspark közepén áll a Blaskovich Múzeum klasszicista épülete. Kevesen tudják, hogy ez hazánk egyetlen érintetlenül fennmaradt nemesi kúriája, amelyet csodával határos módon nem raboltak szét a 2. világháború után. Itt működik Magyarország egyetlen köznemesi kúriamúzeuma, amely e társadalmi réteg lakáskultúrájának országosan egyedülálló bemutatóhelye. Az épületben a múzeumot két testvér, Blaskovich György és János hozták létre 1911-ben. A házuk egyszerre volt köznemesi otthon és műgyűjtemény.
>> Blaskovich Múzeum fotógalériával
Tápiószeléről a szomszédos Tápiószentmárton faluba vezet utunk, ahol sokak szerint a híres Attila király fővárosát rejti a föld!
Tartalomjegyzék
Bevezetés
Az Alföldtől a dombvidékig
Történelmi barangolás
1. nap:
Kecskemét, a “hírös város”
Lajosmizse
Ócsa
Dabas az ország közepén
Inárcs
2. nap:
Tápiószele
Blaskovich Múzeum
Tápiószentmárton
Gödöllő
Természetismereti és magyar lovaskultúra barangolás
1. nap:
Dabas
Felsőlajos és Táborfalva
2. nap:
Tápiószentmárton és Tápiószele
3. nap:
Farmos
Domonyvölgy és Gödöllő
Tartalomjegyzék
Bevezetés
Az Alföldtől a dombvidékig
Történelmi barangolás
1. nap:
Kecskemét, a “hírös város”
Lajosmizse
Ócsa
Dabas az ország közepén
Inárcs
2. nap:
Tápiószele
Blaskovich Múzeum
Tápiószentmárton
Gödöllő
Természetismereti és magyar lovaskultúra barangolás
1. nap:
Dabas
Felsőlajos és Táborfalva
2. nap:
Tápiószentmárton és Tápiószele
3. nap:
Farmos
Domonyvölgy és Gödöllő