Lajosmizse

Csárda és az ország első tanyamúzeuma

Történelmi barangolás 1. nap

A csárda falusias stílusú bejárata

A kecskeméti városnézést követően a régi 5-ös országúton Lajosmizse felé vesszük az irányt. Útközben a tipikus kiskunsági tájban gyönyörködhetünk, a végtelen róna, az akácos fasorokkal szegélyezett gémeskutas tanyák látványában. Lajosmizsén betérünk ebédelni az Öreg Tanyacsárdába, amely a szomszédos portán még egy tájházzal is kedveskedik vendégei számára.

Lajosmizse 11.000 fő lakosú városka, Kecskeméttől északnyugatra, alig negyed órányi autóútra. A középkorban kunok lakták a két szomszéd falu, Lajosszállás és Mizseszék területét. Az utóbbi egykori templomának romjai máig láthatók (mizsei pusztatemplom). A terület a történelmi Kiskunság legészakibb része volt. A török időkben elpusztultak a falvak. Kecskemét legeltető pusztája volt e térség, majd a 18. században, az egész történelmi Kiskunság területével együtt, a jászok vezetésével kialakított különleges jogállású Jászkun kerület része lett. Az innen 70 km távolra fekvő Jászberény város birtokába került, amely az állattartás mellett polgárai nyaralójaként hasznosította a pusztákat, és a szórakoztatásukra három csárdát is építtetett. Végül majdnem kétezer jászberényi lakos végleg ide is települt. A helység címerében rájuk utalnak a „jászkürtöt” fújó vad oroszlánok. Így született újjá a két ikerfalu, amelyek 1877-ben Lajosmizse néven egyesültek. 1889 óta közvetlen vasútvonal köti össze Budapesttel, 1993 óta pedig városi címmel rendelkezik, bár arculata falusias. Nevezetes terméke, a Mizse nevű palackozott víz – amely a hazai ásványvizektől eltérően alacsony ásványianyag-tartalmú – a fogyasztók szavazatai alapján többször elnyerte az Év terméke díjat, és ásványvíz kategóriában országos piacvezető.

Lajosmizse határában, az 5-ös főút mentén található az Öreg Tanyacsárda, amely 1975 óta folyamatosan működik. A csárda magyaros konyhája sokadszor nyerte el az „Év vidéki étterme” címet és Magyar Turizmus Minőségi Díjat, és számos nemzetközi gasztronómiai versenyen kapott elismerést. A belső termekben 400, a teraszon és kerthelyiségekben több mint 200 főnek tudnak helyet biztosítani. A nádfedeles épület megjelenése, kialakítása a hagyományos népi építészet jegyeit hordozza magán. Belső helyiségeit eredeti népi eszközök, valamint Bozsó János, a kecskeméti festőművész képei ékesítik. Az épület előtt buszoknak is alkalmas tágas parkoló, illetve a gyerekek számára színes játszótér található.

Ebéd után megtekinthetjük a csárda mellett álló tájházat. A település szélének jellegzetes paraszttanyájából alakították ki 1972-ben, mint hazánk első tanyamúzeumát, amely a budapesti Mezőgazdasági Múzeum tulajdonában üzemel. A jellegzetes nádtetős épületektől övezett tágas udvar nagyon kellemes hangulatot áraszt a terebélyes eperfák lombjai alatt. A 19. században épült, korhűen berendezett lakóház mellett az istállót, nyári konyhát, pincét, kukoricagórét, kocsiszínt, szerszámoskamrát, ólakat, galambházat, nyári jászolt, gémeskutat és üstházat lehet megtekinteni. A középparaszti család a környező terjedelmes 60 holdas birtokon gazdálkodott, ehhez képest igen szerény berendezést és életmódot láthatunk.

Következik Ócsa >>

<< Kecskemét

GALÉRIA – megtekintéséhez kattints a képekre:

Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket (cookie) használ a jobb felhasználói élmény és a biztonságos böngészés érdekében. A sütik kis adatcsomagok, amelyeket a böngésző tárol. Lehetővé teszik a webhelyek működését, a szolgáltatás hatékonyságának növelését (megkönnyíti a következő látogatást), információ közvetítését a webhely tulajdonosa számára, de segítenek a marketingben is. Áttekintheti és engedélyezheti a különböző típusú sütiket a bal oldali menüben.

This website uses cookies to improve your experience. Cookies are files with small amount of data, which may include an anonymous unique identifier. You can instruct your browser to refuse all cookies or to indicate when a cookie is being sent. However, if you do not accept cookies, you may not be able to use some portions of our Service.