A kecskeméti városnézést követően a régi 5-ös országúton Lajosmizse felé vesszük az irányt. Útközben a tipikus kiskunsági tájban gyönyörködhetünk, a végtelen róna, az akácos fasorokkal szegélyezett gémeskutas tanyák látványában. Lajosmizsén betérünk ebédelni az Öreg Tanyacsárdába, amely a szomszédos portán még egy tájházzal is kedveskedik vendégei számára.

Lajosmizse 11.000 fő lakosú városka, Kecskeméttől északnyugatra, alig negyed órányi autóútra. A középkorban kunok lakták a két szomszéd falu, Lajosszállás és Mizseszék területét. Az utóbbi egykori templomának romjai máig láthatók (mizsei pusztatemplom). A terület a történelmi Kiskunság legészakibb része volt. A török időkben elpusztultak a falvak. Kecskemét legeltető pusztája volt e térség, majd a 18. században, az egész történelmi Kiskunság területével együtt, a jászok vezetésével kialakított különleges jogállású Jászkun kerület része lett. Az innen 70 km távolra fekvő Jászberény város birtokába került, amely az állattartás mellett polgárai nyaralójaként hasznosította a pusztákat, és a szórakoztatásukra három csárdát is építtetett. Végül majdnem kétezer jászberényi lakos végleg ide is települt. A helység címerében rájuk utalnak a „jászkürtöt” fújó vad oroszlánok. Így született újjá a két ikerfalu, amelyek 1877-ben Lajosmizse néven egyesültek. 1889 óta közvetlen vasútvonal köti össze Budapesttel, 1993 óta pedig városi címmel rendelkezik, bár arculata falusias. Nevezetes terméke, a Mizse nevű palackozott víz – amely a hazai ásványvizektől eltérően alacsony ásványianyag-tartalmú – a fogyasztók szavazatai alapján többször elnyerte az Év terméke díjat, és ásványvíz kategóriában országos piacvezető.

Lajosmizse határában, az 5-ös főút mentén található az Öreg Tanyacsárda, amely 1975 óta folyamatosan működik. A csárda magyaros konyhája sokadszor nyerte el az „Év vidéki étterme” címet és Magyar Turizmus Minőségi Díjat, és számos nemzetközi gasztronómiai versenyen kapott elismerést. A belső termekben 400, a teraszon és kerthelyiségekben több mint 200 főnek tudnak helyet biztosítani. A nádfedeles épület megjelenése, kialakítása a hagyományos népi építészet jegyeit hordozza magán. Belső helyiségeit eredeti népi eszközök, valamint Bozsó János, a kecskeméti festőművész képei ékesítik. Az épület előtt buszoknak is alkalmas tágas parkoló, illetve a gyerekek számára színes játszótér található.

Ebéd után megtekinthetjük a csárda mellett álló tájházat. A település szélének jellegzetes paraszttanyájából alakították ki 1972-ben, mint hazánk első tanyamúzeumát, amely a budapesti Mezőgazdasági Múzeum tulajdonában üzemel. A jellegzetes nádtetős épületektől övezett tágas udvar nagyon kellemes hangulatot áraszt a terebélyes eperfák lombjai alatt. A 19. században épült, korhűen berendezett lakóház mellett az istállót, nyári konyhát, pincét, kukoricagórét, kocsiszínt, szerszámoskamrát, ólakat, galambházat, nyári jászolt, gémeskutat és üstházat lehet megtekinteni. A középparaszti család a környező terjedelmes 60 holdas birtokon gazdálkodott, ehhez képest igen szerény berendezést és életmódot láthatunk.

Következik Ócsa >>

<< Kecskemét