A kastély főhomlokzati szárnya a királyi lakosztályok 14 hűen helyreállított termével folytatódik. Először Ferenc József lakosztályának dohányzó-, dolgozó-, háló- és öltözőszobáján haladunk keresztül, amelyekben korhű bútorokat láthatunk, a falakon pedig eredeti festményeket, pl. a budavári koronázási ünnepségről. Ezután a fehér márványstukkóval burkolt, rokokó díszterem következik, amely a koncertek, bálok és nagyobb létszámú étkezések, valamint sok egyéb esemény helyszíne volt. Erzsébet királynét vonzották a különleges dolgok, például mivel kedvelte a cigányzenét, a kastélyban nem egyszer egész cigánybandákat vendégül látott. Erzsébet királyné nagyon szeretett itt lenni Gödöllőn, távol a bécsi etikettől, a gyermekei, illetve magyar udvarhölgyei és kedves felolvasónője, Ferenczy Ida társaságában. Nemcsak nyáron pihent itt a királyi család, hanem pl. rendszeresen itt karácsonyoztak. Erzsébet sokszor a férje nélkül is, minden évben hónapokat töltött Gödöllőn, életében összesen kb. 5 esztendőt! A díszteremből nyílnak a túloldali szárnyban Erzsébet királyné lakosztályának szobái (szalon, írószoba, öltöző és háló), amelyek falait a királyné kedvenc ibolyaszíne borítja. A szobákban korhű bútorokat, eredeti festményeket és porcelántárgyakat láthatunk. Erzsébet híres volt szépségéről, egészséges életmódjáról, sportszeretetéről. A szalon falán titkos ajtókat fedezhetünk fel, ahonnan például rejtett folyosó vezetett a lovardába. Az volt ugyanis Erzsébet egyik kedvenc helye, ahol műlovarnők tanították cirkuszi mutatványokra, például tűzkarikán átugratásra. Erzsébet lakosztálya után, a kastélyszárny legvégén Mária Terézia 1751-es vendégszobáját is restaurálták, a Grassalkovich-időszakból megtalált szép barokk falfestéssel és egy hatalmas eredeti festménnyel, amelyen a királynő a koronával, magyar viseletben látható. A szomszédos épületszárny két részből áll, az első termekben, ahol egykor Ferenczy Ida udvari felolvasónő lakosztálya volt, Erzsébet királyné személyes tárgyait bemutató kiállítást csodálhatunk meg. Eredeti bútorok, a tárlókban „Sisi” levelei, naplója, fotói, saját költeményei láthatóak. Erzsébet magyarországi kultuszáról és az 1898-as halálát övező országos gyászról is láthatunk dokumentumokat. A királyné német létére folyékonyan beszélt és írt magyarul, és rajongása a magyarokért politikailag is hozzájárult az osztrák-magyar kiegyezés és a dualista korszak sikeréhez. Emlékére több mint 40 emlékművet és 100 emlékparkot, ligetet létesítettek szerte az országban. A lakosztályokat összekötő folyosót szép üvegablakok, szobrok és a Habsburg család tagjait ábrázoló eredeti festmények díszítik. Végül a Gizella-szárny három termébe érkezünk, ahol eredetileg az uralkodópár három gyermeke, Gizella, Rudolf trónörökös és Mária Valéria szobái voltak. A termekben a kastély 20. századi története látható. Az utolsó királyi pár, IV. Károly és Zita gyakran időzött itt gyermekeivel, majd 1920-tól Horthy Miklós kormányzó rendezte be családja nyári rezidenciáját.

Az 1944-ben bevonuló német, majd orosz csapatok a berendezést elpusztították. Ezt követően a gazdasági épületekben a szovjet hadsereg állomásozott, a főépület pedig sokáig szociális otthon volt. A kastélyt csak 1990-ben hagyták el a szovjet csapatok, teljesen romos állapotban. A rendszerváltás után született a döntés a múzeumi újjáépítésről, a középső királyi szárny 1996-ban nyílt meg a nagyközönség előtt, azóta pedig folyamatosan bővül az újabb és újabb helyreállított épületrészekkel. 2003-ban megnyílt Magyarország egyetlen rekonstruált barokk színháza, 2010-re pedig elkészült a lovarda és istálló, valamint a 2. világháborús Horthy-bunker rekonstrukciója. Ezek külön időpontokban csoportos vezetéssel látogathatók.

<< Vissza a gödöllői kastélyhoz