Dabas élővilága
Szent Jakab sétány
Természet és lovaskultúra barangolás 1. nap
A Szent Jakab sétány a dabasi családoknak is kedvelt kirándulóhelye, és egész évben ingyenesen látogatható. A cölöphíd mellett információs táblák tájékoztatnak a terület élővilágáról. Az első tábla az itt honos leggyakoribb 25 fafajt ismerteti, jellemzőek pl. az éger, kőris és nyárfa. Az 1,5 km hosszú, cölöpökre épített tanösvényt a közepe táján kétemeletes kilátó egészíti ki, ahonnan szép körpanoráma tárul elénk a ligetekkel és lápfoltokkal borított terület fölött. A növényzet az egykor az Alföld nagy részére jellemző ősi láperdők képét idézi. Ez az úgynevezett Turjánvidék vagy népiesen turjános, az egykori folyami árterület szélének visszamaradt vizes élőhelye, a jégkorszakra visszanyúló Ős-Duna medrében. Mélyen fekvő rét, amelyen itt-ott víztükör van. A víztükrös helyektől a kevésbé vizes rét felé fokozatok különböztethetők meg, de mindenütt lápos a talaj. Jellemző a sás, békalencse, békaliliom, páfrányok. Virágzáskor ez Európa egyik legszínpompásabb síkvidéki láp- és kaszálórét együttese, ahol néhány négyzetméteren belül 60-70 virágos növényfaj is fellelhető, köztük orchidea- és nősziromfélék (íriszek) páratlan gazdagságban. A legritkább fajoknak itt a Turjánvidéken van hazánkban az utolsó termőhelye. Főleg tavasszal és nyár elején csodálhatjuk meg virágzásukat. Az egyik különlegesség a szarvasbangó (Ophrys scolopax), amely a mérsékelt égövön egyedül hazánkban él, és nálunk is csak Pécs környékén és itt, a dabasi turjánosban. Fantasztikus tulajdonsága, hogy lila virágkelyhe közepén különös képződmény nő ki, amely megtévesztésig hasonlít a nagybajszú méh (Eucera longicornis) nőstényére, ezért a hím nagybajszúak rászállnak a párzás reményében és így végzik el a beporzást. Ez a virág nem véletlenül lett Dabas városnak a címerébe is felvett jelképe.
Az állatvilág is egyedi, pl. több lepkefaj is egyedül itt fordul elő hazánkban. Talajzoológiai vizsgálatok szerint az ízeltlábúak egy négyzetméterre eső példányszáma az országban itt a legmagasabb. A Turjánvidék jellemző kétéltűi a békák és gőték, madarai közé tartozik a héja, gólya, gémfélék, bíbic, gyurgyalag és sok más faj. Ha csendben figyelünk, meg is láthatjuk néhányukat.
A fotók a természet november végi álomba szenderedő állapotát mutatják.
Sétánkon ezután felfedjük a múlt két érdekességét, miközben a cölöphíd végére érve a különös “Duna-Tisza csatornánál” találjuk magunkat:
Tartalomjegyzék
Bevezetés
Az Alföldtől a dombvidékig
Történelmi barangolás
1. nap:
Kecskemét, a “hírös város”
Lajosmizse
Ócsa
Dabas
Inárcs
2. nap:
Tápiószele
Tápiószentmárton
Gödöllő
Természetismereti és magyar lovaskultúra barangolás
1. nap:
Dabas
Dabas élővilága
A Turjánvidék titkai
Felsőlajos és Táborfalva
2. nap:
Tápiószentmárton és Tápiószele
3. nap:
Farmos
Domonyvölgy és Gödöllő
Tartalomjegyzék
Bevezetés
Az Alföldtől a dombvidékig
Történelmi barangolás
1. nap:
Kecskemét, a “hírös város”
Lajosmizse
Ócsa
Dabas
Inárcs
2. nap:
Tápiószele
Tápiószentmárton
Gödöllő
Természetismereti és magyar lovaskultúra barangolás
1. nap:
Dabas
Dabas élővilága
A Turjánvidék titkai
Felsőlajos és Táborfalva
2. nap:
Tápiószentmárton és Tápiószele
3. nap:
Farmos
Domonyvölgy és Gödöllő