A tápiószentmártoni Kincsem Lovaspark megálmodója és felépítője Kocsi János ménesgazda lovasszakember, a magyarországi fogathajtó sportág vezetője volt. Ő szervezte meg az 1999-es kecskeméti fogathajtó világbajnokságot, amely hatalmas magyar sikert hozott. A nemzetközi lovasvilágban szenzációs eredményként ugyanis valamennyi versenyszámban – egyéni és csapatos díjhajtásban, maratonhajtásban, akadályhajtásban – a magyar csapat tagjai győztek, köztük a híres Lázár-fivérek, amivel a magyar fogathajtósport dicsőséges új korszaka kezdődött. Nem csoda, ha az alapító eleinte a Kincsem Lovasparkot is a fogathajtó versenyeknek szentelte. Az induló ménesbe kiváló lovakat gyűjtött, elsősorban lipicai és magyar félvér fajtákat. A lovaspark fogathajtó versenyein rendszeresen szerepeltek a világbajnok Lázár fivérek. Azóta áttevődött a hangsúly a díjugrató és a díjhajtó lovakra. A lovaspark ma már nem is rendez fogathajtóversenyeket, hanem országos és nemzetközi díjugrató-viadalokat tartanak. A versenyeket nézni, lovagolni vagy csak pihenni jövőket is beleértve évente 100.000 főnél is több látogató jár a parkban. Itt tartózkodásunk során kívánságra lehet pihenni, sportolni, lovagolni is, szervezett délelőtti programként pedig felfedező sétát és lovaskocsikázást ajánlunk. A séta keretében először rövid látogatást teszünk a Kincsem magánmúzeumban, majd az istállók látogatása és állatbemutató következik. Jelenleg 200 kétszáz fölötti a lóállomány, évente kb. 20 újszülött kiscsikóval. A rendezett istállókban megcsodálhatjuk a tenyészméneket és az anyakancákat csikóikkal, a külső karámokban pedig a lovak mellett a szürkemarhák és rackajuhok népes csoportját. A gyerekek örömére a park miniállatkertjében együtt él az őzike a kacsákkal, pulykákkal, tyúkokkal, de tevét és emut is találunk itt. A lovaspark körüli mezőkön legelésző ménes látványában is gyönyörködhetünk. Végül elsétálunk a gyógyerejű Attila-dombra és Attila király szobrához.

Az Attila-dombról és Kincsemről, a csodalóról bővebben lásd 1. útvonalunkon: Történelmi barangolás – Tápiószentmárton >>

A séta után, jó idő esetén kb. egy órás lovaskocsikázást ajánlunk, amely előzetes egyeztetéssel vehető igénybe. Kétlovas – nagyobb csoportnál négy lovas – fogaton járjuk be a környéket. Újra látjuk az Attila-dombot, majd a szürkemarhák mellett elhaladva elhagyjuk a parkot és gyors ügetésben szép, ligetes területen át érünk ki a nyílt vidékre. Ameddig a szem ellát, szántóföldek között vezet a földút, amelyet végül elhagyunk, és a nyílt mezőn robogunk lovainkkal visszafelé a távoli pontnak látszó lovaspark irányába. Ezek a mezők mind a lovaspark elképesztő méretű birtokához tartoznak. Jól kell kapaszkodni, mert a rázós terep buckái között könnyű lerepülni a sebes kocsiról. Útközben lovasok vágtáznak el mellettünk. A mezőn mindenfelé fel- és leszálló vagy csak minket vizsgálva ücsörgő „sasokat” látni egészen közelről is. Kocsisunk felvilágosít, hogy ezek ölyvek, amelyek megszokták az embert, hisz senki sem bántja őket. Váratlanul őzeket látunk nagy szökellésekkel hosszú sorban elfutni mellettünk, láthatóan ők sem félnek. Majd elérjük a ménest, sok kilométeren át legelésznek mellettünk, amerre a szem ellát. Kocsisunk szívesen szórakoztat minket lovas történeteivel az út során, ezért szinte barátként búcsúzunk el tőle, és a két paripát is dicsérően simogatjuk meg a felejthetetlen élményt jelentő túra végén.

Tápiószelei kirándulás: Agrobotanikus kert >>

<< Vissza a Kincsem Lovaspark vendégfogadójához