Elsétálunk az Attila-dombra, amely igazából csak egy néhány méter magasságú kis emelkedés. A szkíták vezéreik sírja fölé emeltek ilyen halmokat, ún. kurgánokat, amelyekből szerte az Alföldön számos található. Nem véletlen, hogy épp e halom felszíne alatt találták meg a régészkedő Blaskovich testvérek 1923-ban a híres szkíta aranyszarvast. Feltevésük szerint e helyen állt valaha Attila hun király fából készült palotája, sőt a sírja is itt lehetett. Ezért kapta az Attila-domb nevet. A további ásatások azonban nem eredményeztek fejedelmi sírleletet, csak évezredekkel korábbi egyszerű bronzkori sírokat és későbbi római kori edényeket találtak. A hely mindenesetre 2000 óta országos régészeti védelem alatt áll. A dombocskát ma sokan különleges energiát sugárzónak és gyógyító hatásúnak tartják. Ezt több érvre alapozzák. Például hogy Kincsem egykori kifutója éppen erre a területre esett, és a paripa innen kaphatta csodás erejét. Az erősebb érv azonban egy utóbbi időkben tett megfigyelés. A ménes állatorvosa már 20 éve felfigyelt rá, hogy a lovak nagy kedvvel legelésznek ezen a kis halmon, a beteg állatok pedig órákon át itt fekszenek. Ezt pedig összefüggésbe hozta azzal, hogy az itteni állatok gyógyulási statisztikája sokkal jobb, mint bárhol az országban, és a lovak vemhesülése is magasabb az átlagnál. Így nem csodálkozhatunk, hogy a gyógyító domb híre hamar elterjedt. A Kincsem Lovaspark által megrendelt mérések valóban jótékony hatású energiasugárzást mutattak ki. Az Országos Sugárbiológiai Intézet is mért itt, ők azonban nem találtak eltérést. A halmocskára sétaösvény vezet, rajta kis fahíddal, ahonnan szép a kilátás a tájra és a körös-körül legelésző lovakra. A dombocskát a lovaspark fontos részeként szépen parkosították gyeppel és nyírfákkal. Van rajta egy fatetejű pavilonocska, valamint több pihenőpad a gyógyulni vagy meditálni vágyóknak. Pár méterrel lejjebb, a lovaspark központi épületéhez vezető sétaút mentén találjuk Attila király mellszobrát egy kopjafás emlékkerttel. A lovaspark területén egyébként érdemes tovább is sétálni, megcsodálva a szürkemarhákat, rackajuhokat, miniállatkertet, a rendezett istállókat, az akadály- és díjugrató pályákat, és a 200 lóból álló ménes körülöttünk legelésző egyedeit. Ezután történelmi sétánk újabb kiemelkedő állomásaként megtekintjük a lovaspark magángyűjteményéből született Kincsem múzeumot.

Kincsem múzeum >>

<< Vissza a Kincsem Lovasparkhoz