Kecskemét belvárosa Magyarország templomokkal legsűrűbben ellátott városközpontja. Az érkező már messziről látja a tornyok sokaságát. Magát a történelmi vásártartó főteret, a mai Kossuth és Szabadság teret két nagy katolikus, egy református és egy zsidó templom övezi. Kezdjük el látogatásunkat a tágas Kossuth téren. Itt látható a toborzóbeszédét tartó Kossuth Lajos szobra, amelyet körben a középkori falait megőrző katolikus Barátok temploma (gótikus alapok, 1290 – barokk ráépítés, 1777), a református templom (barokk, 1684) és a Városháza épületei öveznek. A Barátok templomán belül megtekinthetjük annak impozáns barokk stílusát. A Városháza Lechner Ödön magyaros szecessziójának csodálatra késztető mesepalotája 1897-ből. A homlokzatáról óránként kedves harangjáték szól Kodály-népdalokból. A tér következő nagyszabású épülete a katolikus Nagytemplom (barokk, 1799), amely az egész Alföld legmagasabb temploma címmel büszkélkedhet 75 méteres tornyával. Belül is megcsodálhatjuk hatalmas méreteit és színpompás főoltári és mennyezeti freskóit a magyar szentekről. Jelenleg (2020-ban) zajló felújításuk után hamarosan mind a Városháza, mind a Nagytemplom megújulva tündököl majd. A Nagytemplom előtt látható a Trianon-emlékmű a szétszabdalt történelmi Magyarország városneveivel, valamint Mindszenty József, a hős egyházfő mellszobra. Utunkat tovább folytatjuk a történelmi főtér nagyobb részét alkotó Szabadság téren keresztül, amely valójában egy szép nagy liget több szökőkúttal és emlékművel, köztük az 1956. október 26-i itteni tüntetésre és véres sortűzre emlékezővel. A tér túlsó felén megcsodáljuk a hófehér zsinagógát (romantikus, 1868), majd mellette a még szembetűnőbb, mézeskalácsra emlékeztető stílusú Cifrapalotát, amelynek valóban „zöld az ablaka” (a magyar szecesszió Lechner-féle stílusa, 1902). Végül elsétálunk az erdélyi fatemplomokat idéző református Újkollégium előtt (magyar szecesszió Kós Károly-féle irányzat, 1912). Kecskemét jellegzetességeként mindenfelé feltűnik a szecessziós építészet, amelynek hazánkban itt található a legpazarabb épületegyüttese. A főtér körüli leglátványosabb paloták az egyedülálló népies-magyaros szecesszió stílusában épültek, amelyet máig tartó hatása révén a művészettörténészek a magyarság „építészeti anyanyelvének” neveznek. A főtéren tett sétánk után érdemes beülni a térnek a helybeliek által kedvelt cukrászdájába, a Vincentbe egy finom süteményre és kávéra. A főtérről visszasétálunk a Katona József tér felé, és két percen belül a pestis ellen emelt Szentháromságoszlop meghökkentő szoboralakjaihoz (barokk, 1740) és a neobarokk Katona József Színház (1896) épületéhez érkezünk. A szomszédos régi házon emléktábla tudósít arról, hogy itt volt a legelső színházépület, ahol a Bánk Bán előadásait először játszották.

Tovább a Bozsó Gyűjteményhez >>

<< Vissza Kecskeméthez