Farmos élővilága

Hajta-parti tanösvények

Természet és lovaskultúra barangolás 3. nap

A tanösvény bejárata

A Kékbegy tanösvény a Hajta-patak menti náddal borított lápvilágot, a Sóvirág tanösvény pedig a pusztai legelőt mutatja be. Természetvédelmi területen járunk, ugyanis itt húzódik a Tápió Natúrpark legnagyobb egybefüggő területe, amelyet vizenyős rétek, mocsarak, löszgyepek és szikes foltok mozaikja alkot. A Tápió Natúrpark az egykori alföldi kisvízfolyások tájképi megjelenésének egyik utolsó magyarországi képviselője. Farmoson kívül a natúrparkhoz tartoznak a síkvidéki patakok ártéri ligetei és láprétjei még vagy tucatnyi Tápió-vidéki település környékén, összesen több mint 4500 hektár területen.

Autónkat Farmos határában, a főúttól néhány méterre található parkolóban hagyjuk, és innen indulunk a nádas irányába. Először a gátőrház melletti madárvárta bemutatóhelyét fedezzük fel, ahol megnézzük hogyan fogják meg könnyű hálók segítségével a különböző madarakat és hogyan gyűrűzik meg őket. Az itt is fészkelő kedves énekesmadarunkról kapta útvonalunk a Kékbegy tanösvény nevet. Ennek 200 méter hosszú szépen karbantartott cölöphídján végigsétálva jól láthatjuk a nádas láprét növény- és állatvilágát. A cölöphíd magassága a mederszinttől kb. másfél méter. Mintegy 50 méterenként képekkel illusztrált ismertetőtáblák segítik az élővilág és a nádgazdálkodás megismerését. A nádasban kis szerencsével az állatvilág egy-egy képviselőjét is megláthatjuk. Él itt bíbic, gyurgyalag, szitakötő, tarajos gőte és rengeteg béka.

A békaszótól hangos nádas után véget ér a cölöphíd, és innen indul második útvonalunk, a Sóvirág tanösvény. Nevét a szikes talaj sótartalmát kedvelő sóvirágról kapta, amelytől nyáron virágba borul a rét. A sókiválási folyamatot tudományos szóval szikesedésnek nevezzük. Magyarországon egyedül itt, a Tápióvidék rétjein található meg egymás mellett a két fő szikes talajtípus, az ún. szoloncsák, amikor a sókiválás a talajfelszínen történik, és a szolonyec, amikor az a talaj alatt zajlik. Sétánk közepén, kedves meglepetésként egy eredeti pásztorszállásra bukkanunk, amely cölöpökön áll, de lépcsőn felmászva benyithatunk, hogy bekukkantsunk a belsejébe. Bent fekvőhelyként szolgáló padlót látunk, amin a pásztor subájába burkolózva pihenhet. A réten több fűfélét, virágot, vadgyümölcsfát, cserjéket, kökénybokrot mutat meg kísérőnk, még illatos gyógynövényeket is szagolunk. A Tápió-vidék természetvédelmi területén 66 védett növényfajt és 177 védett állatfajt tartanak nyilván. Ha szerencsénk van, birkanyájjal, sőt szürkemarhagulyával is találkozhatunk. Kb. másfél kilométeres sétánkon szép kört teszünk a nagy legelőréten keresztül, a végén visszajutva az autónkhoz.

A fotók a természet november végi állapotát mutatják.

Következik: Domonyvölgy és Gödöllő >>

<< Vissza Farmoshoz

GALÉRIA – megtekintéséhez kattints a képekre: