Fővárosunk pesti oldala a Dunamenti-síkságon fekszik, amely tovább folytatódik Pesttől dél felé végig a Duna mellett, mint a folyó egykori árterülete. A tájegység határa nyugat felé a folyó, míg keletre, a Duna-Tisza köze belseje felé a Dunavölgyi-főcsatorna (amely a térképen akár a Duna egy párhuzamos ágának is tűnhet). Helyesebben a csatorna menti lápos övezet, amelynek Pest megyében a népi elnevezése Turjános, délebbre Bács-Kiskun megyében Őrjeg, szakszerű földrajzi neve pedig Turjánvidék. Ez az Ős-Duna által hátrahagyott lápvilág valaha, az elvezető csatorna építése előtt 100 km hosszú hatalmas területre terjedt ki, amelynek az egész vonalán fennmaradt kisebb-nagyobb lápfoltjai ma már védett természeti élőhelyek különleges vadvízi élővilággal. A Turjánvidék választja el határvonalként a Dunamenti-síkságot a Duna-Tisza közi homokhátságtól, ahol utunkat folytatjuk. E két tájegység találkozásánál Ócsát, Inárcsot és Dabast látogatjuk meg, ez utóbbiban a lápvilágba is bemerészkedünk.

Pest megye további délkeleti területei a Duna-Tisza közi homokhátság tájegységen fekszenek, amely délebbre Bács-Kiskun megyében folytatódik. Pest-megyei részét Felső-homokhátságnak is nevezik. Ennek talaja futóhomokból épül fel, természetes növényzetét a homoki rétek, nyárfások, akácosok jellemzik. A Duna-Tisza közi homokhátság a Kárpát-medence különleges régiója, mivel nem vízgyűjtő típusú alföldi terület, hanem a két nagy folyónk, a Duna és a Tisza ártérsíkságai közé ékelődő, azokat teljesen elválasztó lefolyástalan hátság, amelynek legmagasabb észak-déli irányú emelkedése 30-40 méterrel magasabban húzódik a két folyó szintjénél. A homokhátság tájképét a falvak és városok határában ma is a gémeskutas apró tanyák határozzák meg, a múltban pedig a ménesek, nyájak és szürkemarhagulyák pásztorukkal vándorló, rideg tartása volt jellemző. Manapság sok lovasgazdaság létesül lovassport-lehetőségekkel. A tájegység felfedezése során átruccanunk a szomszédos megyébe is. Legtávolabbi úti célunk, Kecskemét ugyanis Bács-Kiskun megye székhelye, bár földrajzilag, gazdaságilag és kulturálisan teljesen összekapcsolódik Pest megyével is. Kecskemét vidéke és Bács-Kiskun megye Pest megyétől délre eső legnagyobb része a Kiskunsághoz tartozik. A Kiskunság történelmi-regionális tájnevünk. Sok néprajzi, költészeti kép és hagyomány társul hozzá, így a magyarság számára nagy jelentőségű. Kiterjedt nemzeti parkja révén fontosak a természeti értékei és az egykori pásztorélet emlékeinek őrzése. A Kiskunságból Kecskeméten kívül Lajosmizsét és Felsőlajost ejtjük útba. Majd visszatérünk Pest megyébe, és a Felső-homokhátságon is körülnézünk, ahol Táborfalvát látogatjuk meg.

Tápiómente és a dombvidék >>

<< Vissza a Bevezetéshez